Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szép versek

2013.04.06

 A rózsa tövise is megszúrja a kezedet 

az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
s ha bántanak csak emlékezz az első csókra 
az első halk szerelmes csókra!
 
 
 
 
Szálló felhővel üzenem Néked, 
Megüzenem százszor, hogy Szeretlek Téged. 
Hogy Rólad álmodom boldog, csöndes éjjel, 
Hozzád küldöm szavam a suttogó széllel. 
Legyen-e pár sor édes emlék Néked, 
Mert aki ezt írta szívből Szeret Téged.
 
 
 
"Te vagy az első gondolatom mikor felébredek,
Utolsó mikor lehunyom szemem. 
Mikor messze vagy akkor is Te jársz a fejemben, 
Ennek egy oka lehet: SZERETLEK!"
 
 
 
A zord telet a szép tavasz követi, 
Szívem a szívedet soha nem feledi. . . 
Hideg jégcsap olvad, s vizzé változik, 
Szerető szívem csak Te rólad álmodik.
 
 
 
"Írok valakinek, aki nem is várja, 
Ki könnyes szemem álmában sem látja. 
Írok, ha megtiltod, ha össze is téped, 
De jusson eszedbe: SZERETLEK TÉGED"
 
 
 
Távol jársz, valaki másra vársz 
Halálra ítéltél, szememben nem ragyog már fény 
Bennem élt a remény, amit elvettél,
S te csak annyit mondtál : TÉVEDTÉL. . . !!
 
 
 
Nem kívánom, hogy örökké szeress, 
Hogy magadban hordozd emlékemet. 
De, ha kísérnek utolsó utamra, 
Dobj egy szál virágot Te is a síromra. 
Zokogj Te is csendesen, 
Ne félj odalent, már nem fáj semmi sem. .
 
 
 
"Menekülök tőled, még se félelemből teszem! 
Nem tudok így tovább élni, enged el a kezem! 
Szép volt , jó volt, ennyi bőven elég!! 
Kívánom meg maradjon csakis a szép emlék!! 
Együtt kerestük a végtelent, talán nem is tudtuk, 
hogy mit jelent!!Annyi minden vár még ránk! 
Az élet így hozta hát:MENJ TOVÁBB!!!"
 
 
 
Jó volna érezni ah
 
 
 
Ha a szívemet ezer darabra téped,mindegyik 
darabban ott van a te képed. . . 
 
 
Szeretnék végre beszélgetni veled.
Szeretnék végre csókot kérni tőled. 
Akkor megtudnád tudsz e feledni.
El tudsz e egy szívet élve temetni.
 
 
 
Sose lettem volna amivé lettem.Megbűnhődtem,hogy 
egyszer a szívem után mentem . 
Szívem után mentem nem hallgattam másra. 
Elvette az eszem a fiú kacagása. 
Elhagyott a fiú szívem összetörte.Ha bűn a szerelem én megbűnhődtem érte,
mégis büszke voltam.Vissza sose hívtam 
de lelkemben azt a fiút százszor vissza sírtam.
 
 
 
Hazug a te szíved mert hitegetél.
 
Engem csókoltál pedig mást szerettél.
Nem fáj nekem már ha mással látlak.Hazug csókjaidat osztogasd csak másnak.
Úgyis tudom másnak vagy a párja.
 
Én meg csak úgy csöndben sírok mintha nem is fájna.
 
 
 
Mond miért adtál reményt és oly sok álmot,ha mástól akarod a boldogságot? 
Mond miért fogadtad el szerelmes szívemet 
és ha elfogadtad most miért dobod el? 
 
 
 
Zug a vihar tördeli a fákat,
Zokog a szívem gyötri a bánat,
Vihar után csendes lesz a táj,
De a szívem nem felejt öröké fáj.
 
 
 
Vannak szemek melyek pillantása sosem éget. 
Vannak kezek melyek remegését sosem érzed. 
Vannak büszke ajkak amik sose beszélnek, 
De a könnyes párnák mindent elmesélnek. 
 
 
 
Fáj ha csak rád gondolok,arcomon ezernyi könycsep ragyok.
Beborul az ég hisz szenvedés az élet.
Miért kell fájnia,hogy szeretlek téged?
 
 
 
Emlékszel arra a napra, 
Mikor a szád az első csókot adta? 
Rád tekintettem,s ajkam remegett, 
Nem tehetek róla,de NAGYON SZERETLEK!!!
 
 
 
"Nem azóta élek, mióta megszülettem 
hanem mióta itt élsz a szívemben! 
Azóta tudom mi az élet, 
mióta meghalni tudnék érted!"
 
Ne bántsa lelkedet nagy remények vágya, 
Mert nem jólétben van a szívnek boldogsága. 
Örömöt adhat egy kunyhó is eleget, 
Csak a szív legyen sorsával elégedett!
 
 
 
Ma még nyíló virág az élet, 
De a vihar téged is letéphet. 
Akit szeretni tudsz, csak szeresd, 
És ne sírj mert nem érdemes!
 
 
 
Visszavágyom a te két karodra, 
Szomjas vagyok a te édes csókodra! 
Ha elalszom , Te rólad álmodom, 
Álmaimban, édes szádat csókolom!
 
 
 
A hit,önbizalom és remény, 
Mely bizton vezet az élet tengerén. 
Vezessen és el ne hagyjon soha, 
Ez egy őszinte szív forró óhaja!
 
 
 
Ha az élet rögös útját járod, 
Keresni vágyol egy hű barátot. 
Ne keress olyat ki hízeleg, 
Mert az fog megcsalni tégedet. 
Keress olyat aki félrevonultan 
Húzza meg magát szerényen, 
Meglásd, az lesz számodra 
A legjobb hű barát!
 
 
 
Fekszel a fűben, és eljön a szél, 
Megérint téged , és halkan mesél, 
Valóság nincs, te nem létezel, 
Az élet csak álom, ne feledd el!
 
 
 
 
 
 
 
Ha lehunyod szemed s képes vagy megérinteni: 
figyeld a szíved, mert engem tudsz szeretni. 
De ha nyúlsz felém s nem érsz el engem: 
soha nem is voltam szívedben.
 
 
 
Szálló felhővel üzenem Néked, 
Megüzenem százszor, hogy Szeretlek Téged. 
Hogy Rólad álmodom boldog, csöndes éjjel, 
Hozzád küldöm szavam a suttogó széllel. 
Legyen-e pár sor édes emlék Néked, 
Mert aki ezt írta szívből Szeret Téged.
 
 
 
-Mondtam már hogy szeretlek? 
> -Nem. 
> -Pedig igen! 
> -Még mindig? 
> -Örökké!
 
 
 
 Ne búsulj, ha elhagy a szerelmed, 
Ne bánkodj, hisz nem érdemli meg! 
Ne hullajtsd miatta könnyedet, 
Hisz átvert, s tönkretette életed! 
Nem érdemli meg, hogy szeressed, 
Hisz csalódást okozott, s összetörte szívedet!
 
 
Fáj, mikor látod, hogy már nem szeretnek 
Mikor észreveszed, hogy vágyaid romokban hevernek. 
Összetörve szíved, és nem remél jót s semmi mást 
S azt érzed, hogy a halálod jelentené a megváltást!!!!!!
 
 
 
Félek, hisz nélküle élni már nem tudok. 
Félek hisz napjaim csak vele boldogok. 
Félek, hisz nem tudom meddig fog szeretni. 
S attól is félek, hogy el fog engem feledni. "
 
 
 
Számtalanszor néztem fel az égre, 
Számtalanszor kértem, hogy ne legyen vége. 
Számtalan csókod íze az ajkamon lebeg, 
Halkan suttogom, még mindig szeretlek. . 
 
 
 
Szívemben egy érzés, szép mesét mesél. 
Halk muzsika mellett, szerelmet ígér! 
Szádból szól a szép dal, S nekem szól zenéd. 
Ha szívedbe zárnál, oly boldog lehetnék!
 
 
 
Egy másodpercre találkoztunk. 
Egy másodpercre láttalak. 
Az az egy árva másodperc 
Boldoggá tette a napomat.
 
 
 
Lehet, megtalálsz majd egyszer, 
mert nem jól bújtam el.
Kicsit megharagszol majd, mert nem tagadtam el.
De értelmetlen kérdés, a választ tudnod kell:
A szívemben nincs senki másnak hely
 
 
 
Leírni nem tudom mit irántad érzek, 
hisz úgy is tudod szeretlek téged. 
Elmondom neked s az egész világnak, 
ha eddig szerettelek, ezután imádlak.
 
 
 
Ha az égen lemegy a nap, 
 
te akkor is az eszemben vagy.
 
Te vagy a reménységem csillaga,
 
s e csillag nélkül sötét az éjszaka.
 
 
 
Ülök a tóparton és nézem a vizet,
 
várom a pillanatot, amikor újra látlak téged.
 
Tudom, messze vagy, nem lehetsz itt velem,
 
de olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem.
 
 
 
"Minden kincsemet neked adnám, ha volna, 
De egyetlen kincsem Te vagy, 
És Téged soha, senkinek nem adnálak oda!"
 
 
 
Képek vannak bennem, amiket Te alkottál velem.
 
Pillanatok, s bennük sóhajokba fonódott a lélegzetem.
 
Ujjaid köré ékelődött remegő kezem. . . akarom még, el nem engedem. . . ”
 
 
 
Nézz rám, emeld rám tekinteted,
 
vállamhoz érve tedd szívemre kezed.
 
Mert az a csöpp szív csak érted kalapál,
 
s ha nem vagy itt, akkor is Rád vár...
 
 
 
Érző szíved engem vádol: 
Tönkreteszem, amit játszol, 
Szelídíts meg, legyél bátor, 
Sosem megyek tőled távol.
 
 
 
Soha ne mennj olyan helyre hol azelött boldog voltál, 
Nincs szomorúbb temető a láthatatlan sírhalomnál. 
Körülötted ragyog minden, 
Benned pedig elsötétül. 
Tréfaként állsz majd múltad romján, 
Sírsz és sajogsz könnyek nélkül!
 
 
 
Sosem mondtam még el szebben neked, 
De egy könnycseppben benne volt minden, 
Sosem mondtam még el, de te érezted, hisz 
Tudnod kell, hogy Tiéd a szívem!!
 
 
 
Önző voltál, mert itt hagytál.
 
El sem bucsúztál, a könnyem feléd száll. 
 
Véres szirmok hullnak az égből, üzenet jött számomra a végtől. 
 
Ne gyászold a múltat s a jövőt, elszakították Tőled, de szereted Őt.
 
 
 
Egy kicsi szív, mely mától magányosan dobog, 
Egy kicsi kéz, melyet fogni többet nem fogod,
Sok kicsi könny, mi végig folyik arcomon, 
Sok kicsi dolog, mit tudd feledni soha nem fogom, 
Mert egy szívnek a darabja a tied, mit tőled senki el nem vehet!
 
 
 
Ha megpróbálsz az életben valakit szeretni, próbálj meg hozzá hűséges lenni, mert szeretni könnyű játék az egész,                 de feledni valakit már nagyon nehéz.
 
 
 
 
 
 
 
A boldogság az, amikor sokat kapunk, 
 
a fájdalom az, amikor mind ez elveszik. 
 
Én nem akarok boldog lenni többé, 
 
mert az 1x naon fog fájni!!!
 
 
 
Azt mondják szállj, De valami vissza húz, 
Azt mondják járj, De az élet földbe zúz! 
Azt mondják álmodj, De a valóság kísért, 
Azt mondják szeress, Ha gyűlölnek is ezért!
 
 
 
Ne sirj majd ha visznek a temetőbe engem. Ne zavard zokogással messze szálló lelkem. Siromra ne hozz, csak egy szál virágot és azért az egy szálért én mindent megbocsátok.
 
 
 
Magadba roskadsz, mint egy elfáradt gyerek. 
Szél fújta szavaid, úgysem hallják meg. 
Kopott ágyak párnák, szakadt piszkos függöny,
És lassan a földre hull, egy üvegszínű könny.
 
 
 
Az nem Szeret, ami valamit elvár, 
Nekem jó, ha repülsz a Végtelennel 
De ha netán valaha zuhannál, 
Megtartanálak mindd a két kezemmel!
 
 
 
A szív a legfurcsább csavargó – 
Dölyfös kacajjal elszalad, 
Hogy megalázva, elgyötörve 
Visszalopóddzék a küszöbre, 
Hol csupa dacból megszakad. . .
 
 
 
Érzem az illatod mikor utoljára láttalak.
Érzem kezed nyomát mikor utoljára értél hozzám. 
Érzem szerelmed izét mikor utoljára szerettél.
 
 
 
Most búcsúzom, ennyi az egész 
Most menj el, vissza se nézz 
Csak vedd karodba azt, ki tőlem elrabolt 
S gondolj arra, hogy voltam s talán. . . VAGYOK!
 
 
 
 
 
 
A tegnap csupán álom a holnap nem több mint látomás minden tegnap a boldogság álma minden holnap csak remény csillogása vigyázz ezért hogy mit kezdesz a máddal!!!!
 
 
 
Azt mondtad egyszer mi más világ vagyunk, 
egymástol szerelmet sose kaphatunk.
 
Te tudtad hogy mi az én azt hittem tudom. . .
Az idő talán segít de most HIÁNYZOL NAGYON!!!!!!!!
 
 
 
Valami végetért ,valami fáj .
Megdobban a szívem de hiába már. 
Nincs bennem boldogság csak fájó gyötrelem.
Magányos a szívem boldogtalan az életem.
 
 
 
Egy mosoly szíved melegéből, 
Egy könnycsepp szemeid tükréből, 
Egy sóhaj lelked mélyéről, 
Egy gondolat a törődésről, 
Bármelyik többet ér nekem 
Mint egész szomorú ÉLETEM!
 
  
 
Túlságosan fáj az emlék,hogy ismét szeretni tudjam.
Nem értem,Isten miért tartotta fontosnak h kapjak egy életet
Magányos nappalok,átsírt éjjelek.
Ha tudtam volna h,ez a jövőm már nem itt tartanék.
2 szempár egymásra talál,s elmélyülnek 1 máséban.
Neki csak pár szó semmit nem jelent,de nekem már egy boldog napot.
S csak csendben nézték egymást...   
 
 

 

Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 8085
30 nap: 213
24 óra: 11